MEGKOPOTT HARANGSZÓ (1456-1956) c. műsor
Már félévezrede és hatvan éve zúgnak a harangok minden délben 1456, a nándorfehérvári diadal emlékére. Hatvan éve, 1956-ban egész Európában értünk, magyarokért, a magyar forradalomért kondultak meg a harangok. Győztünk Nándorfehérvárnál, győzött októberben a forradalom - aztán elözönlötte hazánkat másfél évszázadra a török, újra megszállták évtizedekre országunkat a szovjetek.
1456-ban és 1956-ban egy kis nép halált megvető bátorsággal szállt szembe az országunkra - és Európára! - zúduló barbársággal. Hunyadi János és serege Nándorfehérvárnál, a magyar forradalmárok - gyerekek, ifjak, férfiak és nők - a főváros utcaköveiből épített barikádokon védték a roppant túlerővel szemben hazánk - és a keresztény Európa - szabadságát, jövőjét, szellemét.
Az Európát leigázni szándékozó török szultán és utódai Nándorfehérvárnál tanulták meg: a keresztény Európa számukra bevehetetlen föld - és erő. Moszkva világuralmi álmokat dédelgető urai 1956-ban Magyarországon kaptak halálos sebet: embertelen birodalmuk néhány évtized múlva eltűnt a föld színéről.
Magyar gondolkodók, költők, muzsikusok emlékeznek szavakkal, versekkel, dallamokkal 1456-ra és 1956-ra.
A múltat idézik: megtanítanak figyelni a jövőre.
ÁLOMKÓFIC gyerekműsor
„Évek óta készültünk, hogy egy olyan lemezt készítsünk a gyermekeknek, melyben a versek eggyé válnak a dallamokkal, a dallamok a gyermekekkel, s így a költészet észrevétlenül épülhet be az életükbe. A dalokat szívből írtuk apró gyermekeknek, kisiskolásoknak, nagyiskolásoknak, kamaszoknak és mindazoknak, akik megérzik bennük a körülöttünk élő világ sokszínűségét.
Oly jó néha elcsellengve széllel tündökölni, színekkel táncolni, Boldogasszony felé tekinteni, erdőben rókát bámulni, réteken megpihenni, árvalányhajjal egymást cirógatni, tavak partján moszkitók énekére békákkal vacsorálni, útban hazafelé cinkét hivogatni, kóficokkal álmodozni, ménesek közt lovak meséit figyelni és olyan jó gyermeknek lenni... még felcseperedve is.”
MISZTRÁL IRODALMI EST
A Misztrál együttes repertoárjából 70 percben másféltucat költemény hangzik fel klasszikus és kortárs magyar költők gondolataiból, melyben a lélek is megszólal és a humor is szerepet kap.
MISZTRÁL RENDHAGYÓ MAGYARÓRA
– avagy az énekelt és a megzenésített vers műfaja –
Az énekelt és a megzenésített vers témája köré építkező összeállítás bemutatja a szöveg és zene eredendő összetartozását, valamint a későbbi fejleményt, a megzenésített verset, mint a költemény sajátos értelmezését, továbbélési formáját. A népköltészettől és Balassi Bálinttól a XIX. és a XX. század legjelesebb alkotóin át (Arany, Ady, Babits stb.), kortársaink munkájáig ívelő műsor az elmúlt 18 esztendőben született dalainkból válogat.
A koncertszerű előadást átkötő szövegek, felvezető gondolatok kísérik. A rendhagyó irodalomórát főgimnazistáknak és felnőtteknek egyaránt ajánljuk.
A MADÁR, FIAIHOZ
március 15-i ünnepi műsor
"Mikor a majdani költő - Petrovicsék Sanyikája - először sírt bele a kiskőrösi, s vele a nagy magyar éjszakába, egy olyan országba érkezett meg, amelynek nemcsak Nemzeti dala nem volt még, hanem Himnusza sem, Szózata sem. Éjszaka volt, kevéske fénnyel - csillagokéval, lidércekével - és sok-sok sötétséggel.
Mégis: már virradni készült. Különös módon szinte egyszerre fogant meg Kölcsey lelkében a Himnusz és Hrúz Mária méhében Petőfi.
Megszületett Petőfi, aztán a Himnusz is. Aztán a Szózat, aztán a Nemzeti dal - aztán 1848-49 magyar forradalma és szabadságharca, amelyben nem sokaság, hanem lélek s szabad nép tett csuda dolgokat.
Addig is volt, hogyne lett volna magyarság és Magyarország. De nemzet és haza - amely mindnyájunké - csak azóta van itt, a Kárpátok ölén."
/RECENZIÓ A PIROS ÉS FEKETE CÍMŰ, A MAGYAR KÖLTÉSZETBŐL VÁLOGATÓ KÖTETHEZ/
… műsorunkat ennek szellemében állítottuk össze, s ezzel szeretnénk tiszteletünket kifejezni az 1848-49-es szabadságharc előtt …
A VÁRAKOZÁS ZSOLTÁRA c. műsor
Sudár Annamária és a Misztrál együttes adventi estje
A Jékely Zoltán egyik versének címét viselő összeállításban szépirodalmi részletek, megzenésített versek és népdalfeldolgozások segítségével a mindannyiunk életében közös hétköznapi értelemben vett várakozásról és az adventi időszak befelé forduló figyelméről,a hűvösödő, színeit és fényét vesztő napok csendjében megszülető reményről szeretnénk beszélni.
Az esztendő legsötétebb napjaiban a fény megszületésére, a világ világosságára, a Gyermekre várunk. A keresztény ember számára szent időszak ez, úrjövet ideje:
"Fénnyel telt téli sötét".
.jpg)
A NYUGAT ÉS KORA c. műsor
A "100 éves a NYUGAT" címet viselő összeállításban az ún. nevezett első nemzedék – Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Juhász Gyula és Tóth Árpád – versei mellett az 1920-as, majd 30-as években indult második és harmadik nemzedék – többek között József Attila, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Dsida Jenő – munkái is szerepelnek. A műsor modulrendszerű felépítése lehetővé teszi, hogy koncertszerű előadásként, rendhagyó irodalomóraként (hosszabb/rövidebb változat), vagy versmondó szereplővel kiegészülve egyaránt elhangozzék. A megzenésített versekhez a költői életutakhoz kapcsolódó és a legendás folyóiratról szóló átkötő szövegek is társulnak. A műsor folyamatosan gazdagodik új megzenésítésekkel is.
Előadásunkat szívből ajánljuk minden versszerető, zeneszerető gyermeknek, ifjúnak és felnőttnek egyaránt.
ASPERGES ME…
Pálos évszázadok a magyar történelem tükrében
Oberfrank Pál, Sudár Annamária és a Misztrál együttes közös műsora
A középkori Magyar Királyságban megszervezett és magyar földön megszakításokkal ugyan, de ma ismét működő, több mint 700 éves Magyar Pálos Rend fontos szerepet játszott hazánk történelmében. A sokszor idézett – hol Pongrác testvérnek, hol Pázmány Péter bíborosnak tulajdonított – gondolat szerint Magyarország sorsa és a Rend sorsa tükrei egymásnak: Te is, Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni, és ugyanazokkal fogsz hanyatlani. Ez az állítás sokszor bizonyult igaznak az elmúlt évszázadok során: Nagy Lajos király és Hunyadi Mátyás korában – a két királytól is támogatva – az országgal együtt virágzott és gyarapodott a Pálos Rend, majd osztozott a lassú pusztulásban a török hódoltság százötven esztendeje alatt, hogy a XVIII. század második felében Ányos Pál, Virág Benedek és Verseghy Ferenc pálos költők által is kivegye a részét a szellemi felpezsdülésből. Az ezt követő törés – II. Józsefnek 1786-ban kiadott, a pálosokat is érintő feloszlató rendelete – százötven évre vetett végett a Rend magyarországi történetének. Csak hetvenöt évvel ezelőtt, 1934-ben jöhettek haza a nép ajkán már évszázadok óta fehér barátnak nevezett szerzetesek. A kommunista hatalom 1950-ben betiltotta a pálos rend működését is, ám a szerzetesi hagyomány titokban mégis tovább élt. Ez tette lehetővé, hogy 1989 után friss hajtásként négy helyen – Pécsett, Márianosztrán, Budán és Pálosszentkúton – indulhasson újra Remete Szent Pál ősi szerzetesrendje. A pálos szerzők – többek között Ányos Pál, Csanádi Adalbert, Csúzy Zsigmond, Gyöngyösi Gergely és Virág Benedek – szövegeiből, verseiből és egyéb dokumentumokból, valamint a magyar történelmet felelevenítő költeményekből, megzenésített versekből álló művelődéstörténeti, történelmi összeállítás felidézi a Rend történetének néhány fontos epizódját és alakját a remetéket közösségbe összefogó Esztergomi Boldog Özsébtől kezdve az Erdélyi Fejedelemség létrejöttében érdemeket szerző fehér barát, Fráter György személyén keresztül a közelmúlt eseményeiig. A címként használt latin idézet a pálos szerzetesek esti befejező imádságából, a szenteltvíz hintés szertartásából való: Asperges me Domine hyssopo et mundabor…, azaz: Hints meg engem Uram izsóppal és megtisztulok…, s utal az imádság, a magány és a vezeklés pálos lelkiséget meghatározó hármasságára.
Az összeállítás 2009-ben, a papság évében készült.
