VERSEK Vissza a versek oldalhoz


Vissza a "versek" oldalhoz I Vissza a "hangzó" oldalhoz

Kosztolányi Dezső

Rapszódia
(részlet)

Nincs, ahova hazatérjek,
ténfergek, mint a kísértet
éjszaka.

Süt a napfény , mégse látnak,
a magyar a nagyvilágnak
árvája.

Megy az élet, jő az élet,
ebek vagyunk és cselédek,
bolondok.

Jajgatok, de nincs, ki hallja,
vizes a kalapom alja
a könnytől.

Jaj, ha szám egyet kiáltna,
kitűzném a kapufára
szívemet.

Édesanyám, minek szültél?
Elhervadtál, megőszültél
hiába.

Így végezték bús hatalmak,
olcsó víz a magyar harmat,
sárba hull.

Ezt a verset Kosztolányi 1920-ban írta, s elsőként a Kenyér  és bor című kötetben jelent meg.

Vissza a "versek" oldalhoz I Vissza a "hangzó" oldalhoz