HU|EN
fesztivál facebook youtube

Török Máté

Ars poetica:
Hiszem, hogy a zene gondolat, amelyet nem az agy komponál és olyan hatalom, mely a lélekkel oly közeli rokonságban van, hogy azt befolyásolni is képes, s a realitás eszközeivel olyan megfoghatatlan, akár a lélek.

1978 április havában születtem Budapesten, polgári családba. Édesanyám Matits Ágnes közgazdász-matematikus, édesapám Török Sándor gépészmérnök, tanár. Nővérem Török Lívia. 2007-ben alapítottam saját családot. Feleségem Legeza Rita. Három gyermekünk van.
Óbudán és a környékén nevelkedtem. Általános iskolámat az Újlaki Általános Iskolában (korábban: Frankel Leó Általános Iskola), középiskolámat az Árpád Gimnázium speciális matematika tagozatos osztályában végeztem, szintén Óbudán. 2002-ben végeztem az ELTE TTK matematika szakán, majd még ugyanabban az esztendőben elkezdtem a Debreceni Egyetemen a PhD-képzést matematika didaktika témakörben. A doktori fokozatot nem szereztem meg, mivel akkor már a zene játszotta a fontosabb szerepet az életemben.
Iskolaéretlenségem okán hat évesen zenei előkészítőre jártam az óvoda negyedik évével párhuzamosan, ahova Devich János gordonkaművész segítségével kerülhettem. János hivatásától függetlenül, teljes bizonyossággal választottam a csellót hangszeremnek hétévesen. Így egyszerre kezdhettem meg általános iskolai és zeneiskolai tanulmányimat. A Járdányi Pál Zeneiskolában 14 esztendeig voltam Metzger Magda tanítványa.
A zeneiskolás évek meghatározó élménye a Horváth Dénes vezette, Járdányi Pál Vonószenekar volt, melynek aktív résztvevője voltam, mint csellista. Egyetemi éveim alatt az Erkel Ferenc Zeneiskola jazzének szakán tanultam Lakatos Ágnesnél és Hunyadi Lászlónál. Ebben az időszakban a Dévai Nagy Kamilla vezette Krónikás Zenedében is tanulhattam – többek között – Huzella Pétertől, Radványi Balázstól és Wacha Imrétől.
14 évesen autodidakta módon kezdtem el gitározni, s négy havi részletre, 2000 Ft-ért vettem egy gitárt. Dalokat és szöveget is próbáltam írni. 16 éves koromban egy szavalóversenyre zenésítettem meg életem első versét, Mécs László Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld című költeményét. Ettől kezdve tudatosan készültem a “verséneklő pályára”.
1997-ben alapítottuk meg Heinczinger Miklóssal és Tóbisz Tinelli Tamással közösen a Misztrál együttest, mely a mai napig működik, kiegészülve Pusztai Gáborral és Heigl Lászlóval. Az együttessel az ország és a világ számos pontján jártunk. Közös műsorokat tartunk Sudár Annamáriával, Oberfrank Pállal, Lackfi Jánossal, de volt közös estünk Eperjes Károllyal, Kubik Annával, Raksányi Gellérttel és számos zenészbarátunkkal is.
2010 óta önálló esteket is tartok többnyire azokkal a dalokkal, melyek nem vagy ritkán hangoznak el a Misztrál koncertjein.

Már tudom, hogy minden hangszer megtanulhatatlan, s minden, ami körülvesz, hangszer. Törekvésem a harmóniára állandó, s konvergál a megérthetetlen felé, s felém a megérthetetlen.
Vagy egyszerűen: szeretem azt, ami szép!


...
A rövidfilmben részlet hangzik el Orosz István: Valaki és Babits Mihály: Psychoanalysis Christiana című költeményeiből.