"Kell-e dal, szép és varázsló, / Kell-e szép rege, / Vészbe játszó és derűbe, / Mint hazánk ege?" - teszi fel a kérdést Vörösmarty Mihály, s mi gyakran mondunk rá igen feleletet. Ám jó, ha az az igen kristályosan tiszta, kellőképpen határozott s időn-téren át messze hangzó. Valamiképpen úgy, ahogyan a huszonötön már túllépett, de a harmincat még el nem ért négy fiatalember, Heinczinger Miklós, Tóbisz Tamás, Török Máté és Hoppál Mihály, azaz a Misztrál együttes teszi. Olykor lemezt készítenek, máskor fogják akusztikus hangszereiket és irány az ország, a világ, megint máskor klubjukba invitálják műfaj- és sorstársaik valamelyikét, vagy éppen egyszerre toborozzák össze őket évről évre a nagymarosi fesztiválon.

Komolyak, komolyan veszik hivatásukat és komolyak a versek is, amelyeket zenéjük mellé kiválogatnak. Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, Dsida Jenő, Thándor Márk neve már kivetít egyfajta mércét és hangulatot. Hat évvel ezelőtti, Ébredés című hangfelvételük, majd a CD formájában is napvilágot látott Ösvény, valamint azok színpadi változatai meggyőzték a közönséget arról, hogy a Misztrál-előadásokban a történelem, a hagyomány, a népdal egy különleges, gyökereiben magyar, mégis modern dallamvilággal ötvöződik. "Legyünk úgy magyarok, hogy nem hirdetjük ezt, hanem egyszerűen megéljük" - vallják ők, akik az áradó kultúrnihillel szemben is harcot hirdettek, s akik szeretnék minél több tanújelét adni annak, hogy a fiatal generáció az általuk képviselt stílussal megfogható.

Ezt különösen jól példázza tavaly megjelent, Mezőn széllel járók című CD albumuk, amellyel Balassi Bálint születésének 450. és halálának 410. évfordulójára, pontosabban szólva a mindössze negyven, erőszakoskodások, szerelmi kalandok viharától rázott évet élt költőre, a nyelv és a zenei hatású versforma bravúros művészére emlékeztek.

- Több olyan visszajelzést kaptunk, hogy kicsi gyerekek is hallgatják a lemezt - meséli Török Máté -. Nem tartom valószínűnek, hogy a szöveg miatt, sokkal inkább a zene, a hangzás vagy talán a nyelvezet furasága miatt, ami viszont napjainkban is olvasható, érthető, a rímei ma is tökéletesen helytállnak. Ma, amikor a XIX. századi arisztokratikus irodalomszemlélet modernizálása több irodalomtudományi vizsgálati módszer felől is megindult, úgy gondoltuk, főként új zenei megoldásokkal, de mindeközben átgondolt irodalomtörténeti vizsgálódásokra támaszkodva megpróbáljuk a korabeli irodalmi alkotásokat közelebb hozni a mai ember érzés- és ízlésvilágához. Megzenésített Balassi-verseinkben ugyanúgy megmutatjuk az első igazi, európai, modern költőt, mint az esendő és az életet habzsoló magánembert.

- A Balassi-munkásságból mi dominál a lemezen, az istenes, a vitézi vagy a virágénekei?

- Versválasztásaink, dalaink és lemezünk címe a megnyugvást nem találó, örök vándorúton járó, szabadságkereső Balassi Bálint képét szeretné megidézni. Az volt a fő koncepció, hogy a bujdosásban, a nem feltétlenül Magyarországon született versei adják az összeállítás keretét. De, mint ahogy a borítón is látható, lemezünk anyaga irodalmi kalandozásra is csábít. A zenei ívet kirajzoló sorrend ugyanis csak az egyik választható lehetőség a megzenésített versek végighallgatására. Aki nem a zene, hanem az irodalom irányából érkezik Balassihoz, annak különböző lehetőségeket kínálunk arra, hogy a dalokat más-más sorrendben is végighallgassa. (Ezeknél a csoportosításoknál már alapul vettük, hogy melyik vallásos, harci vagy szerelmes vers.) Egy-egy, főként a hármas számra épülő csoportosítás - amely a Balassinál központi helyre emelt Szentháromság-motívumra való utalás is - a legnevesebb Balassi-kutatók elméletét, feltevését, érvényesnek gondolt verssorrendjét idézi. A lemez zenei anyaga úgy veszi alapul a Balassi-korabeli dallamvilágot, hogy közben modern hangszereléssel dolgozza át az autentikus dallamokat, esetenként mai zenét komponál a versekhez.

A Balassi-lemez több forrásból visszaigazolta számunkra azt, hogy az iskolában ez segédanyag lehet. Meg is kerestük levélben az iskolákat és felajánlottuk, hogy szívesen elküldjük nekik a lemezt nagykereskedelmi áron. Hatvan-hetven iskola élt a lehetőséggel. Kezdetnek ez jó. Ha a magyar irodalomtanárok tudják munkájukban használni, ennek mi örülünk, és talán Balassi is egy kicsit közelebb kerül a középiskolások lelkéhez.

- A József Attila centenárium hogyan mutatkozik meg a tevékenységetekben?

- Összeállítottunk egy emlékműsort József Attila és kortársai címmel, melyet már több helyen bemutattuk, és az év hátralévő részében tervezünk újabb előadásokat belőle.

*

A Misztrál együttes hangversenyei az iskolafalakon belül is gyakorta felcsendülnek, bár a fiúk azt mesélik, az iskoláknak sokszor vagy anyagi hátterük, vagy igényük nincs arra, hogy kulturális rendezvényeket szervezzenek. Rendszerint a nemzeti ünnepekre szorítkoznak: március 15-ére és október 23-ára hívnak meg együtteseket. Szerintük pedig fontos lenne élni a rendhagyó irodalomórák lehetőségével, mert ez általában megszeretteti a diákokkal a verset. Ráadásul ezek a rendhagyó irodalomórák nem csak irodalomról szólnak, hanem a történelmünkről, arról, hogy kik vagyunk, miért élünk, miért vannak szomorú verseink, milyen költőink voltak, milyen a népzenénk, a népzene, a népköltészet és a vers kapcsolatáról, a magyar nyelvről, mint gyönyörűségről, páratlanul gazdag szókincsünkről.

- A rendhagyó irodalomórának nincs forgatókönyve, mert ez helyzet- is iskolafüggő. Ha készülünk egy történelmi blokkal és belekerülünk egy olyan közegbe, ahol erre nem vevők, akkor egy idő után tudnunk kell váltani. Van, amikor a rendhagyó irodalomóra koncert jellegű, egyik dal jön a másik után, van, amikor történelemóra is egyben, van, amikor több benne a népzene, mert az dinamikusabb és a diákok ezt igénylik, és van, amikor egy-két kérdésről tíz percig is elbeszélgetünk. Teljes mértékben az iskolától, az érdeklődéstől és az adott naptól függ, amikor játszunk. Úgy látom, a pedagógusok még kissé félnek ettől a műfajtól, pedig serdülő, kamaszkorban, amikor inkább befelé fordulunk és szüleinket, tanárainkat nem merjük kérdezni, sokat segíthet a vers, gyakran éppen a keresett válaszokat adja meg. A zenés vers pedig ebben a korban könnyebben befogadható.

Mi főleg komolyabb versekkel dolgozunk. Korábban azt hittük, hogy ez egy általános iskolás számára nehéz, de a március 15-ei Madár fiaihoz című műsorunkra, amelyben 1848-at és környékét foglaltuk össze versekben, a gyerekek nyitottak voltak. Néhány, általuk is ismert népdalt, mint például az A jó lovas katonának vagy a Sej, Nagyabonyban kezdetűt együtt énekeltük. S a diák annak az élményét, hogy ő is részese volt a műsornak, elraktározza magában. És lehet, hogy évek múlva hat majd valahol.

- Az országos klubhálózat beindításával is iskolákat céloztatok meg elsősorban?

- Az ötlet onnan jött, hogy a Tiszafüredi Önkormányzat megkeresése nyomán tartottunk ott egy szokásos klubelőadást. Állítólag olyan rendezvény Tiszafüreden, ahol ennyi tanár összegyűlt volna, régen volt. Ez indította el a gondolatot, hogy tegyük rendszeressé az ilyen típusú összejöveteleket, és más városokban is próbáljuk meghonosítani. A klubhálózat elsődleges célja az irodalom terjesztése fiatalok körében. Ha bemegyünk egy iskolába, hiszünk abban, hogy a zenénkkel meg tudjuk fogni azokat a tizennégy-tizennyolc éves fiatalokat, akik soha nem nyúlnának verseskötethez, nem hallgatnának a mai divatzenéken kívül mást. Nem azért, mert nem szeretnének, hanem mert nem mutatta meg nekik senki. A legtöbb fiatal nagyon nyitott és érdeklődő a zene és az irodalom iránt, csupán fel kell hívni rá a figyelmüket. Erre vonatkozóan több tapasztalatot gyűjtöttünk. Számos példa van arra, hogy egy rendhagyó irodalomóra után a diák hazamegy és elkezd verseket zenésíteni, tehát felfedezte a versben, az irodalomban rejlő értékeket.

De a klubhálózattal nem csak iskolákat céloztunk. Szükség van közösségi életet elősegítő rendezvényekre, olyan helyre, ahol hasonló értékrendet képviselő illetve kereső emberek rendszeresen megjelenhetnek, beszélgethetnek egymással, miközben koncerteket hallgathatnak. Budapesten két klubunk indult idén. A Budavári Művelődési Házban havonta egyszer játszunk egy-egy vendégünkkel, az Arcvonal Kávézóban pedig általában a klubhálózathoz csatlakozott együttesek valamelyike lép fel. Vácon is folytatjuk a Barangoló Teaházban, illetve indul Misztrál Művészeti Klub Esztergomban, Szolnokon és Kecskeméten.

- Július közepén, Nagymaroson pedig nagy sikerrel zajlott az immáron negyedik Misztrál-fesztivál.